A Válasz Online brüsszeli forrásoktól arról értesült, hogy az alapítványokhoz kiszervezett 21 magyar egyetem diákjai nagy valószínűséggel nem jelentkezhetnek a 2024-es Erasmus-ösztöndíjra, és a kutatási támogatások sem szabadulnak fel a tanárok előtt.
Az Európai Unió (EU) és az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) közösség közötti kapcsolatokat szabályozó szerződés továbbra is ratifikálatlan, ami frusztrációt okoz a jogalkotók körében. A késedelem mind az AKCS-országok, mind az EU számára hátrányos, két évig a magyar kormány vétója miatt fortyogtak az indulatok a 115 érintett ország között, most viszont a 89 EU-n kívüli állam a lengyelekre haragudhat, akik nem hajlandók jóváhagyni a megállapodást.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy a magyar kormány szerint gyakorlatilag elfogyott az EU pénze, annyit adtunk Ukrajnának. A témáról Szabó Dánielt, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében arról volt szó, hogy miképpen változik a most még árstopos élelmiszerek értékesítése augusztus 1-től, erről Szász Péterrel, a Portfolio kiskereskedelmi szektorért felelős elemzőjével beszéltünk.
Az Európai Bizottság választ adott a magyar kormány azon kérdésfelvetésre, hogy mi van a magyar uniós forrásokkal, elköltött-e azokat Brüsszel, ha az uniós végrehajtó testület 66 milliárd eurónyi feltöltést kér a közös költségvetésbe, mivel kevés a forrás. Bár a Magyarországnak járó pénzek a helyükön vannak, az még kérdéses, hogy mikor érkezhetnek meg, és meddig lehet még vita a hétéves költségvetésről.
A csütörtöki kormányinfón elhangzott, hogy a magyar kormány is készült egy mesterséges intelligencia stratégiával, amelynek célja megteremteni a feltételeket a technológiai előnyök nemzetgazdasági célú kihasználására. A ChatGPT-vel elindult generatív MI-robbanás következtében a 2020-as dokumentumban foglaltak Gulyás Gergely kormányszóvivő szerint is felülvizsgálatra szorulnak, a stratégiában előrevetített társadalmi és gazdasági változások pedig egyre fenyegetőbb közelségbe kerültek. Mivel az MI fejlesztése és adaptációja a dokumentum szerzői szerint is nagy mértékben befolyásolja az ország versenyképességét, nehezen érthető, hogy a kormány az elmúlt három évben miért nem módosított a stratégiáján. Ennek ellenére, visszatekintve is érdemes számba venni, milyen társadalmi és gazdasági változásokra számít a kormány, és milyen célokat tűzött ki 2030-ra.
Július közepéig kellene dűlőre jutni az Európai Bizottságnak és a magyar kormánynak a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályairól, hogy az Erasmus-programból ne essenek ki a magyar egyetemi hallgatók, de a határidőhöz közeledve sincs még megállapodás a felek között. A Portfolio értesülése szerint a kuratóriumi tagok kiválasztásáról szóló utolsó magyar ajánlatról egyeztet az Orbán Viktor vezette kabinet Brüsszellel.
Nemrég nagy port kavart az a hír, mely szerint az Orosz Ortodox Egyház tizenegy ukrán hadifoglyot adott át közvetlenül Magyarországnak anélkül, hogy erről Kijevvel bármilyen egyeztetés történt volna a felek részéről. A magyar kormány álláspontja szerint az ukrán katonák bármikor hazamehetnek, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter azonban finoman szólva is más véleményen van, írja az Ukrajnszka Pravdára hivatkozva a Magyar Hang.
Noha Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a hétfői kormányinfón azt mondta, hogy egyeztettek az Európai Bizottsággal, így nem számítanak kritikára a státusztörvénnyel kapcsolatban, a Népszava úgy értesült, hogy Brüsszelben mégis elégedetlenek a magyar jogszabállyal.
Magyarázatot vár a magyar kormánytól az Európai Bizottság, hogy pontosan milyen módon tárgyalta le Oroszországgal az ukrán hadifoglyok átvételét, valamint miért nem kommunikáltak a kijevi vezetéssel az akcióról.
Egyre nagyobb feszültséget okoz az EU-n belül a Stabilitási és Növekedési Paktum reformja. Míg Németország sokkal szigorúbb adósságcsökkentési mechanizmust akar, most Varga Mihály arról beszélt, hogy a magyar kormány elutasítja, hogy az Európai Bizottság keménykedhessen a költségvetés miatt. A pénzügyminiszter szerint nem szabad több hatalmat adni Brüsszelnek ebben a kérdésben.
A kormány a lehető leghamarabb benyújtja frissített önértékelését a Bizottságnak - közölte a Portfolio-val az Igazságügyi Minisztérium az uniós kohéziós források és a helyreállítási alap támogatásainak lehívásához szükséges eljárás kapcsán. A magyar fél úgy értékeli, hogy az igazságügyi reform elfogadásával teljesítette a horizontális feljogosító feltételeket, így kezdeményezheti mintegy 13 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítását. Az Európai Bizottság lapunk megkeresésére óvatosabban fogalmazott, míg korábbi hírek szerint lehet még akadály a kormány előtt.
Telefon egyeztetett a héten Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztosa és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az Erasmus- és Horizont-programok ügyében. A magyar kormány május végén küldte el első törvénytervezetét Brüsszelbe, de még mindig várnak egy változtatást Budapestről. A határidő viszont egyre szorosabb, ami könnyen boríthatja az eredeti terveket.
Egyre komolyabb feszültségeket hoz az Európai Unió intézményrendszerében, hogy az Európai Parlament állásfoglalásában felszólította az Európai Tanácsot és a Bizottságot, hogy töröljék vagy halasszák el Magyarország 2024-es soros elnökségét, mivel a képviselők többsége szerint olyan jogállamiság hiányosságok állnak fent, ami miatt az Orbán Viktor kormány nem képviselhetné az EU egészét. Most két EP-képviselő és Kovács Zoltán keveredett vitába az ügyben.
A múlt héten az Európai Bizottság új javaslattal állt elő a szervezet egyik legvitásabb ügyében. A szervezet kvótákat akar meghatározni, az ezt elutasító tagállamoknak bevándorlónként 22 000 eurót kellene fizetnie.
Elkészült a magyar kormány új, javított videója, amiben az orosz-ukrán háború mielőbbi békés rendezésére szólít fel. Ukrajna korábban a felháborodását fejezte ki a videó első változata miatt, mivel annak első – és nagyközönség számára továbbra is publikus verziójában – a Krím-félszigetet nem Ukrajna részeként ábrázolták.
Orbán Viktor miniszterelnök fél 8-tól a Kossuth Rádió reggeli műsorában adott élő interjút. A kormányfő a költségvetés és az infláció mellett az Oroszország és Ukrajna közötti háborúról, illetve Recep Tayyip Erdoğan török elnök választási győzelméről is beszélt.
Az Európai Parlament elfogadta a határozatot, mely felszólítja az Európai Tanácsot, hogy Magyarország ne tölthesse be az uniós soros elnökséget jövő nyáron. Bár a lépésnek közvetlen következménye nem lesz, egy új front nyílt meg ezzel az Orbán Viktor vezette kabinet és az EU-s intézmények között. A szavazás nyomást helyez az Európai Bizottságra és az Európai Tanácsra is, ami a magyar források hozzáférhetőségét veszélyezteti.
Az Európai Unió további 9 orosz személyt venne szankciós listára, köztük azt a Oleg Szviridenkót is, aki részt vett Szergej Magnickij meggyilkolásában is. A magyar kormány vétóval fenyegetett korábban, de állítólag most kész engedni.
Az idén egyelőre felültervezettnek tűnnek a költségvetés társasági adóból származó bevételei, de a Pénzügyminisztérium által most bemutatott 2024-as büdzséterv még magasabb tételekkel számol. A különbségre részben magyarázatot adhat a globális minimumadó jövő évi kötelező bevezetése, de bőven lehet ebből még kellemetlen meglepetés.
Minden eredményszinten nyereséges évet zárt 2022-ben a Budapest Airport, miután folytatódik a koronavírus-járvány utáni felépülés a globális légiközlekedésben. Ugyanakkor a cég vezetője hozzátette, hogy a magyarországi reptér kilábalása lassabb az európai repülőterekhez képest, ami a magas inflációnak, a volatilis devizaárfolyamnak és az ágazatot sújtó extraprofitadónak tudható be. Mint ismeretes, a magyar kormány nem tett le a Budapest Airport felvásárlásáról, a legutóbbi hírek szerint ebben Katar lehet a partner.